áttekintés
mi az Egyesült Királyság államadóssága?
amikor egy kormány többet költ, mint amennyit beszed, éves költségvetési hiányt produkál. Ezt hivatalosan az állami szektor nettó Készpénzigényének nevezik.
a korábbi éves költségvetési hiányok felhalmozása, levonva az évek többletét, alkotja az államadósságot.
az államadósság tehát a kormány fennálló adósságállománya.
2021 novemberében az Egyesült Királyság államadóssága elérte a 2.59 billió, és másodpercenként több mint 5000-en nőtt.
az Egyesült Királyság államadósságának ez a szintje a nemzeti kibocsátás (GDP) 108% – ának felel meg. Ehhez képest Kína 61,7% – os GDP-arányos államadóssága, Németország 73,3% – a, India 89,3% – a, Franciaország 118,7% – a, Amerika 131,1% – A és Japán 266,1% – a.
hogyan nőtt az államadósság?
a Bank of England adatokat szolgáltat az államadósság történetéről.
a nemzeti adósság korábban meredeken emelkedett a háború idején, beleértve az amerikai függetlenségi háborút és a napóleoni háborúkat.
a politics.co.uk az alábbi ábra azt mutatja, hogy az államadósság hogyan ingadozott az évek során.
az államadósság a huszadik században
az első világháború alatt az államadósság összesen 650 millióról 1914-ben 7,4 milliárdra nőtt 1919-ben. A második világháború évtizedében ismét növekedett, 7,1 milliárdról 1939-ben 24,7 milliárdra emelkedett 1949-ben.
a második világháború utáni közvetlen évtizedekben az államadósság a GDP arányában tartósan csökkent.
az 1980-as években a Thatcher-kormány fiskális visszafogási politikát követett. Számos korábban bejelentett tulajdonú iparág privatizációjával tovább segítve az államadósság majdnem felére csökkent a GDP 40% – áról 1980-ban a GDP 22% – ára 1990-ben. 1989/1990-ben az Egyesült Királyság költségvetési többlete 6 milliárd dollár volt.
az 1990-es évek eleji recessziót követően az éves kormányzati hitelfelvétel jelentősen megnőtt, csúcspontját 59,4 milliárd dollárra tette 1993/4-ben. 1996-ra az államadósság a GDP 36% – ára emelkedett.
a gazdaság fellendülésével azonban az 1990-es évek utolsó három évében a kormány ismét visszafizette az adósságot, és költségvetési többletet mutatott, összesen 28 milliárdot. Ezt segítette az a 22,5 milliárd dollár, amelyet a 3G mobiltelefon-licencek értékesítéséből gyűjtöttek össze. A gazdaság növekedésével 1995 és 2000 között az Egyesült Királyság államadóssága a GDP arányában 37% – ról 27% – ra csökkent.
1997-ben az új munkáspárti kancellár Gordon Brown hivatalba lépését azzal a híres Aranyszabályával kezdte, hogy a kormánynak költségvetési többletet kell mutatnia a gazdasági ciklus teljes élettartama alatt.
az államadósság a huszonegyedik században
a 2000 és 2007 közötti időszak
a huszonegyedik század első hét évében az államadósság 27% – ról 2001/2002-re a GDP 37% – ára nőtt 2007/2008-ra.
az állami kiadások folyamatosan meghaladták az állami bevételeket. A gazdaság növekedése ellenére a kormány halmozott költségvetési hiányt halmozott fel, amely mintegy 260 milliárd dollár volt ebben a hétéves időszakban.
ez arra a kérdésre vezette az embereket, hogy az akkori kancellár, Gordon Brown milyen mértékben követte saját nyilvánosan megfogalmazott aranyszabályát.
a globális pénzügyi válság
2008-ban az Egyesült Királyságot a globális pénzügyi válság sújtotta, ami viszont a gazdaság jelentős lassulásához vezetett.
az Egyesült Királyságban hat egymást követő negyedévben volt negatív gazdasági növekedés 2008 júliusa és 2009 decembere között. Ez a recesszió az adóbevételek csökkenéséhez és a ciklikus kiadások növekedéséhez vezetett (például a munkanélküli ellátásokra).
ellenzéki politikusok azzal érveltek, hogy a recesszió tovább tárta fel az Egyesült Királyság mögöttes strukturális költségvetési hiányát – nevezetesen azt, hogy az Egyesült Királyság kormánya egyszerűen továbbra is többet költ, mint amennyit előteremtett.
a 2008-as pénzügyi válságot követő hat évben az éves kormányzati hitelfelvétel folyamatosan meghaladta az évi 100 millió Ft-ot. Százalékban kifejezve, az Egyesült Királyságban volt a legnagyobb költségvetési hiány az Írországon kívüli európai gazdaság közül.
ez alatt a hat év alatt a teljes államadósság 765 milliárd Ft-tal nőtt.
az államadósság a GDP arányában több mint kétszeresére nőtt, a 2007/8-as globális pénzügyi válság előtti 34% – ról 78% – ra nőtt 2013/14-re.
a megszorítások évei
a 2010-es általános választásokat követően a soron következő konzervatív/liberális demokrata koalíciós kormány megszorítások időszakába kezdett, hogy megpróbálja visszaszerezni az államháztartás ellenőrzését. Ez szigorú kiadási korlátokat és a közszféra fizetésének befagyasztását jelentette.
heves politikai vita tárgyát képezi, hogy ez mennyire volt helyes megközelítés, vagy nem volt helyes megközelítés.
2010-ben a kormány létrehozta a független Költségvetési Felelősségi Hivatalt is azzal a céllal, hogy javítsa a kormányzati gazdasági előrejelzés hitelességét.
2018/2019-re a kormány éves hiánya a 157 milliárd dolláros hitelfelvételi csúcsról 2009/2010-ben 39 milliárdra csökkent 2018/19-ben.
bár a hitelfelvétel mértéke jelentősen csökkent, a kormány a 2010-es évek során minden évben folytatta a hitelfelvételt, és az államadósság tovább nőtt.
a 2000-2020 közötti időszak egésze
a huszonegyedik század első 20 évében és a 2020/21-es koronavírus-járvány előtt az Egyesült Királyság államadóssága 307 milliárdról 2000/2001-ben 1,8 billióra nőtt 2019/2020-ra.
az alábbi ábra szerint ez az államadósság növekedésének felel meg a GDP 27% – áról 2000/2001-ben, a GDP 86% – ára 2019/20-ra.
2020 márciusában az Egyesült Királyságot sújtotta a globális koronavírus-járvány.
ez a járvány hirtelen, váratlan és jelentős hatást gyakorolt az államháztartásra.
mivel a gazdaság hirtelen zsugorodott, a GDP példátlan 9.9% – kal esett vissza csak 2020-ban, a rövid távú adóbevételek jelentősen csökkentek.
ugyanakkor a kormány számos koronavírus-támogató intézkedést vezetett be. Többek között ezek közé tartozott a magas rangú furlough vagy munkahely-megtartási rendszer, amely a jogosult alkalmazottak fizetésének 80% – át fedezte; az üzleti kamatlábak meghosszabbított időszakának enyhítése; a vendéglátóipar áfájának csökkentése; bélyegilleték-ünnep; az egyetemes hitel mértékének heti emelése; a dolgozó személyenként 500 dollár adójóváírás-kifizetés; és az ‘Eat out to help out Program’.
a 2021.márciusi költségvetés idején a Költségvetési Felelősségi Hivatal becslése szerint a koronavírus támogatási csomag teljes költsége 249,9 milliárd volt a 2020/21-es adóévben. Az előrejelzések szerint további 93.3 milliárdot költenek a koronavírus támogatására 2021/22-ben. A kormányzati támogatási csomagból a Költségvetési Felelősségi Hivatal becslése szerint körülbelül a fele a közszolgáltatásokra, 30% – a a háztartásokra, 20% – a pedig a vállalkozásokra irányult.
az adóbevételek csökkenésével összefüggésben a kormány éves költségvetési hiányát 320 milliárd dollárra becsülték 2020/21 – ben (a GDP 15,2% – a), ami Békeidő-rekord. A GDP 16,9% – ánál ez a szám békeidőben példátlan volt, bár a második világháborúban tapasztalt 27% – os csúcs alatt.
amint az Egyesült Királyság gazdasága felépült a koronavírus-járvány hatásaiból, 2021 októberében a Költségvetési Felelősségi Hivatal azt jósolta, hogy a kormány éves költségvetési hiánya hirtelen visszaesik, 183 milliárdra 2021/2-ben, 83 milliárdra 2022/23-ban, 61,6 milliárdra 2023/24-ben, 43,6 milliárdra 2024/25-ben, 44 milliárdra csökken 2026/2027-ben (a GDP 1,5% – a).
a kormány arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026/2027-es adatok alacsonyabbak, mint a pandémia előtti egyenértékű előrejelzések, és az éves hitelfelvétel a huszonegyedik század kezdete óta a legalacsonyabb szinten maradna.
a kormányzati hitelfelvétel csökkenését a 2020-as évek elején a koronavírust támogató intézkedések megszüntetésével, számos adóemeléssel (társasági adó, nemzetbiztosítás, személyi juttatások befagyasztása) együtt érik el.
ennek ellenére a koronavírus-járványból származó hitelfelvétel növekedésének eredményeként az államadósság az előrejelzések szerint az 1,8 billió kezdőösszegről az 2019/20-ban az 2.8 billió 2025/26-ban az XNUMX billió XNUMX-re, az 1 billió XNUMX-ra növekszik.
ez a növekedés a GDP arányában az államadósság növekedését jelenti a 86% – ról 2019/20-ban a 110% – os csúcsra 2023/24-ben. Ezután az előrejelzések szerint a GDP 104% – ára csökken 2025/26-ban.
a nemzeti adósságóra élő becslést ad az aktuális államadósságról.
az államadósság kiszolgálásának költsége?
a huszonegyedik század első felében történelmileg alacsony kamatlábak voltak. Ez jelentős hatással volt az államadósság kiszolgálásának költségeire.
a kormány eszközvásárlási eszköze (APF), amely a mennyiségi lazítás gyakorlatához kapcsolódik, szintén csökkentette az államadósság kiszolgálásának a kormányra háruló nettó költségeit.
a Költségvetési Felelősségi Hivatal statisztikái szerint az állami kamatkifizetések összköltsége (nettó APF) korábban 41,2 milliárd USD volt 2011/12 – ben, ami a GDP 2,5% – ának felel meg.
annak ellenére, hogy az államadósság a következő évtizedben megduplázódott, az alacsonyabb kamatlábak hatása azt jelentette, hogy az államadósság (az APF nettó) kiszolgálásának költsége várhatóan 23,5 milliárd dollárra (a GDP 1,1% – ának felel meg) csökkent 2021/22-ben.
óvatosnak kell lennünk az államadósság kiszolgálásának költségeivel
hogyan vesz fel pénzt a kormány?
a kormány jellemzően a piacoktól kölcsönöz pénzt. A legegyszerűbb formájában, egyesek ezt a saját megtakarítási számláját működtető kormányhoz hasonlították.
a kormány saját kötvényeket bocsát ki (közismert nevén kocasüldők). Azok, akik ezeket a kötvényeket vásárolják, valójában kölcsönadják a kormány pénzét. Egy későbbi időpontban az emberek mindig eladhatják ezeket az államkötvényeket másoknak, másodlagos kötvénypiacon keresztül.
a nyugdíjalapok és biztosítótársaságok hagyományosan szeretik az államkötvényekbe történő befektetés gondolatát, mert alacsony kockázatúnak tartják őket. Az Egyesült Királyság kormánya még nem teljesítette adósságkötelezettségeit, és valószínűtlennek tartják, hogy ezt megteszi, mivel képes arra, hogy adózás útján pénzt parancsoljon a lakosságtól. Az államkötvények általában olyan kamatlábat is kínálnak, amely meghaladja az egyéb alacsony kockázatú befektetéseket, például a készpénzt.
történelmileg a kormány megkövetelte az új kötvények Vásárlóitól, hogy rendezzék az ügyletet a jegybanki tartalékok kormányzati tulajdonban lévő számlára történő átutalásával, ezáltal biztosítva, hogy az állami hitelfelvétel ne hozzon létre további pénzt, vagy ne indukáljon monetáris ösztönzést a gazdaság számára.
2009 óta azonban a kormány kvantitatív lazításnak nevezett gyakorlatot is folytat. A mennyiségi lazítás révén ismét visszavásárolta saját kötvényeit a másodlagos piacon. Ezt néha eszközvásárlási lehetőségnek is nevezik. A kormány gyakorlatilag új digitális pénzt hoz létre a gazdaság ösztönzése érdekében. Ezzel csökkenti az Egyesült Királyság államadósságának nettó kamatköltségét is.
az egyik figyelemre méltó kivétel az aranyozott kiadásokon keresztül történő kormányzati hitelfelvétel alól a magánfinanszírozási kezdeményezés volt. Itt a kormány közvetlenül a bankoktól is kölcsönzött konkrét projektek kifizetésére.
Kié az államadósság?
a Kincstár 2019/20-as adósságkezelési jelentése szerint 2018 szeptemberétől a kormányzati kocasüldők 32% – a brit nyugdíj-és biztosítótársaságok, 28% – a külföldi befektetők tulajdonában volt, az államadósság 24% – a pedig maga a kormány tulajdonában volt a Bank of England fent hivatkozott eszközvásárlási eszközén keresztül.
2019-ben az Egyesült Királyságban a magánadósságot a GDP 190% – ának tekintették, ami kétszerese az állami szektor adósságának.
probléma az államadósság?
a kormányzati hitelfelvétel tárgya mind politikai, mind gazdasági szempontból ellentmondásos.
noha közhely, hogy egy gazdaság és egy kormány nem költhet fenntarthatóan többet, mint amennyit a végtelenségig keres, az a gondolat, hogy a kormánynak minden évben kiegyensúlyozott költségvetést kell fenntartania, régóta az Egyesült Királyság gazdaságtörténetének szemetesébe került.
a vita tehát azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a hitelfelvétel egy adott szintje fenntartható-e, és mennyi ideig. Az e pontok körüli viták számos különböző perspektívát idéznek elő:
az államadóssággal való együttélés képessége
annak ellenére, hogy az államadósság 1,5 billióval nőtt a 2000-2020 közötti időszakban, és annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány következtében további 1 billióval emelkedik, a GDP arányában kifejezett államadósság továbbra is alacsonyabb, mint a második világháború után.
és bár az Egyesült Királyságban a nemzeti kibocsátás arányában az államadósság magasabb, mint Németországban, jelenleg mind a francia, mind az amerikai adatok alatt marad.
mint fentebb részleteztük, az alacsony kamatlábak jelenlegi időszaka továbbra is viszonylag megfizethetővé teszi az államadósság kiszolgálását. És bár az infláció valószínűleg kedvezőtlen hatásokhoz vezetne a társadalom más részein (különösen a fix jövedelműek és a magas készpénzszint mellett), mások rámutatnak arra, hogy az államadósságot a jövőbeli infláció tovább erodálja.
végül a háború utáni korszak tapasztalatait, amelyben az államadósság a GDP arányában jelentősen csökkent, bizonyítékként említik, hogy az államadósság magas szintje nem összeegyeztethetetlen az emelkedő életszínvonallal és a magas gazdasági növekedéssel. Valójában, ha az Egyesült Királyság visszatér a gazdasági növekedés hosszabb időszakához, az államadósság ismét gyorsan csökkenhet a nemzeti kibocsátás arányában.
azok, akik pesszimistább megközelítést alkalmaznak az államadósság jelenlegi mértékével kapcsolatban, arra utalnak, hogy aggódnak a kamatlábakra gyakorolt esetleges felfelé irányuló nyomás hatása miatt.
maga a Költségvetési Felelősségi Hivatal is figyelmeztetett: “a hitelfelvétel növekedése azonban kiszolgáltatottabbá teszi az államháztartást a finanszírozási feltételek változásaival és más jövőbeli sokkokkal szemben”.
a fiskális megszorítások veszélyei
az államadósság körüli vitákban sok közgazdász óva inti a kormányt attól, hogy túlságosan szigorú megközelítést alkalmazzon a kormányzati hitelfelvétel csökkentésére és a fiskális konszolidáció ezzel járó veszélyeire.
azzal érvelnek, hogy egy ilyen politika a gazdasági tevékenység visszaeséséhez vezethet, ami viszont csak alacsonyabb adóbevételekhez és potenciálisan magasabb állami kiadásokhoz vezet.
arra is rámutatnak, hogy a gazdasági bizonytalanság idején a magánszektor megtakarítási szintje emelkedik. Ez történt 2007 és 2012 között, majd a 2020/21-es koronavírus-járvány idején is. A magánszektor megtakarításainak növekedése a fogyasztás lassulásához vezethet, és mint ilyen, az állami hitelfelvétel az általános kereslet fenntartásának egyik módja.
ezt a kritikát Chick and Pettifor (2010) foglalta össze, aki azt írta: “az empirikus bizonyítékok pontosan ellentétesek a hagyományos gondolkodással. A költségvetési konszolidáció nem javította az államháztartást. Ez minden vizsgált epizódra igaz, kivéve a második világháború utáni konszolidáció végét, ahol lépéseket tettek a magánkereslet megerősítésére a nyilvános visszaszorítással párhuzamosan”.
magánbefektetésekre szánt források kiszorítása
más közgazdászok azonban más megközelítést alkalmaznak, és arra figyelmeztetnek, hogy az államadósság magas szintje kiszorítja a magánszektor beruházásait.
amikor nagy mennyiségű államkötvényt bocsátanak ki, azt javasolják, hogy az állami hitelfelvétel versenyezhet a magánszektorbeli projektekkel a megtakarítások elosztásának szempontjából.
a javaslat szerint ez a magánszektor által a beruházások vonzása érdekében fizetendő kamatlábak növekedéséhez vezethet, ezért korlátozhatja a gazdaság mögöttes termelési kapacitásának fejlesztésére irányuló beruházásokat.
az adóbevételek rossz felhasználása
bár az érvelés az alacsony kamatlábak idején gyengébb, a múltban jelentős aggodalmak merültek fel az államadósság kiszolgálásának költségei és az, hogy ezt a pénzt hogyan lehetne jobban elkölteni.
ez az elbeszélés a 2011/12-es pénzügyi évben került előtérbe.
a jelenleginél magasabb kamatszint mellett abban az egy évben a kormány 48,2 milliárd forintot költött az államadósság egyszerű kiszolgálására.
adósság kamatköltségek, valójában a negyedik legnagyobb kormányzati szerv lett.
2011/12-ben az adósságtörlesztésre fordított összegek (48,2 milliárd dollár) nagyon hasonlóak voltak ahhoz, amit a kormány az iskolákra költött (51,1 milliárd dollár), négyszer nagyobbak, mint amit a közlekedésre költöttek, és 30% – kal többet, mint amit a védelemre költöttek.
azt mondhatjuk, hogy amikor ebben a kontextusban mutatjuk be, sokkal többen izgatottak lesznek a korábbi és következetes kormányzati hitelfelvétel hatása miatt.
amennyiben a jelenlegi költségvetési hiány kiszolgálásának felelőssége a jövő generációira hárul, a kormányzati hitelfelvételt egyesek generációk közötti igazságtalanságnak is nevezik.
a politikusok képtelensége az éves hitelfelvétel ésszerű szintjének fenntartására
egyesek szkepticizmust fejeznek ki azzal kapcsolatban is, hogy a modern politikusok képesek-e megfelelő egyensúlyt fenntartani az adózás és a kiadások között.
a politikai osztálynak állítólag kettős nyomással kell szembenéznie: növelni kell a kormányzati kiadásokat (egyrészt a közvélemény csillapítására, másrészt az elöregedő népesség nyomásának kezelésére), valamint el kell kerülni az adók választási szempontból népszerűtlen emelését.
ennek fényében a kiegyensúlyozottabb állami költségvetés fenntartásának szükségessége mindig úgy tűnhet, mint egy bizonyos “doboz”, amelyet le lehet dobni az útról a politikusok következő generációja számára, hogy szembenézzen. Ez csak azt eredményezné, hogy a teljes adósságteher tovább nőne.
az államadósság-válság veszélyei
egyes kommentátorok szerint, ha az államadósság középtávon tovább nő a GDP arányában, akkor a piacok a jövőben vonakodnak hitelezni az Egyesült Királyság kormányának. Ez önmagában nyomást gyakorolhat a kamatlábak emelésére.
a legszélsőségesebb esetben azt javasolják, hogy ez valamiféle szuverén adósságválsághoz vezethet.
az államadósság-válság pusztító hatással lehet mind a társadalmi befogadásra, mind az emberek szélesebb életszínvonalára. Miután Görögország 2009-ben szuverén adósságválságot szenvedett, a Világbank adatai azt mutatják, hogy az egy főre jutó GDP Görögországban az emberek számára drámai módon csökkent 29 711 dollárról 2009-ben 18 168 dollárra 2015-ben.
Sunak megvédi az adóemelést, és erkölcstelennek minősíti a túlzott hitelfelvételt’
az Árnyékkancellár szerint a munka tisztességesen adózik és bölcsen költ.