International Review of Sociology

ez az esszé a gazdaságszociológia legújabb szerzeményeit elemzi, a beágyazottság problémájából kiindulva. Először, illusztrálni kell Mark Granovetter hozzájárulását, bemutatva, hogy a tudós által javasolt értelmezés hogyan koncentrálódik egy strukturális–relációs perspektívára, amely hajlamos a gazdasági jelenségek magyarázatát a társadalmi hálózatok elméletére vezetni. Ennek a megközelítésnek a gazdagítása és integrálása érdekében hangsúlyozni kell az új-intézményes perspektíva hozzájárulását a kortárs gazdaságszociológiában, amely a gazdasági intézmények társadalmi felépítésére összpontosított. Ez az áramlat hangsúlyozta egyrészt a beágyazottság kognitív dimenzióját, amely összefügg azzal, ahogyan a mentális folyamatok által strukturált egységességek korlátozzák a gazdasági érvelést, másrészt a beágyazottság kulturális dimenzióját, a közösen megosztott reprezentációk szerepét illetően a gazdasági célok kialakításában. A Polanyi hagyományhoz kapcsolódó elméleti perspektívák felvásárlásának bemutatásával zárul, amelyek a gazdaság többes számú koncepcióját fejlesztették ki, amely a társadalmi-szabályozási elvek, például a csere, az újraelosztás és a viszonosság hangsúlyán alapul, amelyek hibridekké válva változó és történelmileg lehorgonyzott gazdasági világokat alakítanak ki. A beágyazottság fogalma történelmileg gyökerezik, és a gazdasági folyamatoknak a nem gazdasági intézményektől elválaszthatatlan elképzelését közvetíti.