miért a Titicaca-tó különleges hely Dél-Amerikában

a Titicaca-tó az altiplano-fennsíkon található, az Andok legnagyobb fennsíkján, két gyönyörű ország határán Peru (nyugatra) és Bolívia (keletre). Amikor megérkeztem Puno városába, a Titicaca partján, nem ismertem a tó kultúrtörténetét, fontosságát a helyiek számára, és a tó eredete mögött álló mitológiát.

Titicaca-tó Dél-Amerika egyik különleges helye

a két ország őslakos közösségei úgy vélik, hogy Titicaca a teremtés központja. Azt mondják, hogy Viracocha Isten teremtette a napot, a Holdat és az első embereket Titicacából. Isten megígérte gyermekeinek, hogy mindig boldogok és biztonságban lesznek, ha nem másznak fel a hegyekre, ahol a szent tűz állandóan égett.

a legendák szerint az ördög féltékeny volt arra, hogy az emberek hogyan tartották be Isten szabályait. Ezért az ördög arra buzdította őket, hogy szálljanak szembe Istennel, másszanak fel a hegyekre, és szerezzék meg az örök tüzet. Látva, hogy gyermekei feljönnek a hegyekre, az Isten vad pumákat küldött le a hegyekre, hogy elűzzék az embereket. Aztán a dühös isten könnyekkel elárasztotta a hegyeket. A folyamat során csak egy pár maradt életben, és a pumák is megfulladtak.

az egész végén ott feküdt a tó, körülvéve kő pumákkal, az elhunytak szobraival. A túlélő pár úgy döntött,hogy felhívja a helyet-Titicaca-tó-a kő Pumas-tó.

a tó legkorábbi lakói a Kr. E. 2. évezredre nyúlnak vissza. A legtöbb peruiak és bolíviaiak félnek és tisztelik Titicaca, mint a többi isten. Úgy vélik, hogy a halottak Szent szellemei még mindig a tó alján élnek.

Perui & Bolíviai oldal

miközben kilenc hónapig Dél-Amerikában utaztam, több napig felfedeztem a Titicaca-tavat mind a perui, mind a bolíviai oldalról. Éreztem a tó energiáját, még akkor is, amikor Puno városában barangoltam. De csak akkor, amikor a Titicaca partjára sétáltam, rájöttem, milyen hatalmas a tó. Körülbelül 280 méter mély, és 8300 négyzetkilométer (3200 négyzet mérföld) felületen terül el. Északnyugatról délkeletre 120 mérföldre (190 km) futva a Titicaca Dél-Amerika második legnagyobb tava. Ez a világ legnagyobb édesvízi tava.

partjairól Titicaca úgy néz ki, mint egy óceán. Azt mondják, hogy a tó felett úgy néz ki, mint egy puma, aki nyúlra vadászik.

vitorlázás a Titicaca-tavon

megtapasztalhatja a tó igazi szellemét, amikor egy apró helyi fahajóval hajózik rajta. Nagyobb hajók és motorcsónakok cirkálnak a mélykék vizeken. De a legértelmesebb és legfenntarthatóbb utazás megtapasztalható egy helyi, vagy inkább azt mondom, hogy kérjen egyet, hogy elvigyen egy hajókirándulásra. Talán néhány órára, megállva az úszó szigeteken, vagy elkísérve őket az otthonaikig, amit tettem.

Olvass tovább – Pangong Tso – a Himalája legmagasabb sós vizű tava

Puno-I helyi idegenvezetőm, aki már elküldött az Inka Sillustani temetkezési tornyaiba, kétnapos túrára küldött Uros, Taquile és Amantani szigetekre.

két órán át utaztunk a Titicaca kék hullámzó vizén, és megérkeztünk az egyik Uros-szigetre. Itt a helyi idegenvezetők kíváncsi szemmel vártak ránk. Néhány nő nagy szalmakalapban és rózsaszín, sárga szoknyában állt a sziget szélén, figyelve minket.

úszó sziget a Titicaca-tónál

ahogy fogták a kezünket, hogy segítsenek nekünk ugrani a hajóról az otthonukra, már megbabonáztam. Hol is tartottam? Először Punóban voltam, ebben a nagyvárosban, ahol egész nap esett az eső, sok turistával és Chifa éttermekkel. Egy hatalmas tavon voltam, egy aranyszínű, lebegő szigeten. Ez először úgy tűnt, mint egy nagy, széna tutaj.

ne feledje, 3800 méter tengerszint feletti magasságról beszélünk. Ilyen magas ez a tó.

lehet, hogy látott úszó szigeteket a partok közelében a világ néhány homályos részén. De ez a 60 Uros-sziget különleges, mert Totora gyomból készülnek, egy helyi és lendületes gyomból, amely Titicaca vizében nő.

látogatás a kalauz otthonában

a kalauz kész megmutatni nekünk a haza rám mosolygott. Normál fekete nadrágot viselt, fehér ingében pedig a hagyományos és színes Perui szövetből készült zseb volt. Előttünk állt, kezében egy kézzel szőtt szőnyeggel. Láttam kacsa alakú csónakokat, vörös-narancs-sárga kunyhókat, repülő keselyűt, és hagyományos szivárványruhás férfiakat és nőket, akik tevékenységekkel voltak elfoglalva ezen a gyönyörű ruhán, amelyet tartott. Én is mosolyogtam.

útmutatónk elmagyarázta a szőnyeg különböző jeleneteit. Mindannyian a világ különböző fejlett és fejlődő részeiről hallgattunk, kábultan.

az útmutatók azt mondták nekünk, hogy Titicaca az inkák szülőhelye. Hogy az Uros lakosainak története arra az időre nyúlik vissza, amikor az Uru vagy az Uros emberek vándoroltak az Amazonasról. A helyiek nem engedték, hogy a tó partján fekvő falvakban éljenek. Az emberek akadálytalanul úszó szigeteket készítettek a nádból, és a tavon hajóztak, hogy ott éljenek.

Totora-szigetek

ma 1200 lakos él a 60 Totora-szigeten. Kéthetente friss füvet gyűjtenek, és a sziget alján lévő rothadt füvet kicserélik a frissre.

ez volt az első alkalom, hogy valaki elmagyarázta a tó jelentőségét. Senki sem beszélt azokról a történetekről Punóban. Ott az emberek azzal voltak elfoglalva, hogy ételt áruljanak, hosteleket futtassanak, azt mondják a turistáknak, hogy ők lehetnek az idegenvezetőik, rohannak az utcákon, hogy valahol legyenek, és gyermekeiket iskolába küldik.

de a szigeten az idő lelassult. Úgy tűnt, hogy a nap fő feladata az volt, hogy szórakoztasson minket, és talán több más hajót is. Hamarosan megtudtam, hogy a nád gyűjtése, a szakácskodás, a takarítás, A ruhák mosása, a halászat, a gazdálkodás és a szövés nem hagyott sok szabadidőt a szigetlakóknak.

a jobb oldalon, a kék hátteret a kifürkészhetetlen tó és homályosan látható Andok – hegység a tó mögött, egy nő ült a nád padlón-a sziget, a járda, az utak, minden. Hasonló kézzel szőtt szőnyegek gyűjteménye volt előtte.

egy útitárs az USA-ból megkérdezte az árakat a néhány spanyol számok tudta. Azt mondta, hogy a Kínai felesége imádni fogja azt a gyönyörű lepedőt, és megvette a legnagyobbat.

találkozás a helyiekkel

pár órát töltöttünk a szigeten. Amikor meguntam, hogy a kis csoportunk által létrehozott tömeg része vagyok, elmentem egy helyi lány mellé ülni. Rózsaszín derékkabátot és kék szoknyát viselt, és egyedül maradt az oldalán.

természetes volt, hogy fél tőlünk. Furcsa érzés lehet, ha minden nap idegeneket fogadnak a saját véleményükkel és ítéleteikkel a legközelebbi térbe, anélkül, hogy beleszólnának. Mostanra már jó volt a spanyolom. Hét hónapig voltam a kontinensen. Mondtam neki, hogy gyönyörű. Mosolygott, és azt mondta gracias (köszönöm) egy akcentussal ismeretlen számomra. Az ott élő emberek mind spanyolul, mind kecsua nyelven beszélnek, az őslakosok ősi spanyol nyelvjárása. Aztán tisztította az edényeket. Letérdeltem mellé. Aztán a kunyhóban volt, a konyhájában, többnyire alapvető réz-és acélételekkel, amelyek egy sár kályha körül terültek el. Mellette ültem a nádpadlón. Nem csináltam képeket, végül is az ő otthona volt.

kapcsolódás a helyi

majd amikor kijöttünk, ő volt barátságosabb, kevésbé félénk, és beszélgettünk. Azt mondta, szereti a szigeteket. Hogy nem volt ott olyan sok ember. Iskolába járt, de akkor ünnep volt. Volt egy iskolájuk az egyik szigeten. Sok rokon együtt marad egy szigeten, és így volt.

a kezeim között tartottam a kezét, és éreztem a munkáját, amit a kezei végeztek – a szakács, a takarítás, az evezés, a nádgyűjtés, a szövés, a fűszerezés. Amikor a vezető visszahívott a hajóra, hogy elinduljak a Taquile-szigetre, a lány és én megöleltük és megcsókoltuk az arcát, ahogy Dél-Amerikában tanultam.

Taquile-sziget

egy órás utazás után a Taquile-szigeten voltunk. Ez egy zöld földdarab egy nagy kék medence közepette. Leszálltunk a sziget egyik végébe, és a felfelé vezető, kövekkel kikövezett ösvényen szippantottunk és puffadtunk. Végül is 4000 méter magasságban voltunk. Hamarosan megérkeztem egy kilátóhoz, ahonnan egy nagy kőkunyhót és egy nagy szabadtéri asztalt láttam, ahol az összes idegenvezető és az előttem sétáló turisták összegyűltek.

a tó mélyebb részein nem voltak hullámok, de a tó megállás nélkül hullámzott.

a Taquile-I idegenvezető az étterem szélén állt, mögötte a mély cerulean-tó. Elmondta, hogy 2000 fős közösségük biztosította, hogy szigetük ne váljon túl turisztikai jellegűvé. Ezért nem engedélyezték az éjszakai tartózkodást.

UNESCO elismert kötés Art

Taquile sziget, elfoglalt 1970 óta ismert a férfi szövők szerte a világon. Rövid bemutatót tartott nekünk az UNESCO által elismert kötésművészetükről, elmagyarázta, hogy a férfiak szövik, a nők pedig fonalat készítenek. Megélhetésüket a kézműves termékek eladásával, valamint a földműveléssel és a halászattal tartották fenn.

hamarosan bejelentette az ebédet. Mindannyian a tóból halászott pisztrángból, rizsből és burgonyából táplálkoztunk.

tovább – Majuli – a legnagyobb folyami sziget a világon

sziget Amantani

onnan mentünk a sziget Amantani, ahol voltunk, hogy maradjon az éjszakát. A sziget meglehetősen kicsi volt, körülbelül 9 négyzetkilométer nagyságú. Hamarosan megérkeztünk a Pachamama-hegyre.

a 4000 szigetlakó többsége régi hagyományokat követett és kecsua nyelven beszélt. Pachamama néven emlegették az anyaföldet, és imádkoztak hozzá jólétükért és biztonságukért. Mivel a víz különleges szimbolikát hordoz az Andok világában, ez a tó még különlegesebb legendás eredete miatt. A tó közepén található Pachamama templomot nagyon tisztelték a helyiek.

Pachamama Hill

a Pachamama hill-en lassan, egy kövezett úton haladtunk fel. A csúcson a bhakták néhányszor körbejárták a templomot, és virágokat, rizst, burgonyát, kokalevelet kínáltak. Pachamama templomai Peru és Chile számos más részén is megtalálhatók.

a panoráma a domb tetején volt gyönyörű, hogy mondjuk a legkevésbé.

ezután egy helyi hölgy vitt minket a háztartásunkba. Hosszú, fekete színű szoknyába öltözött, fekete kendőt viselt a fején. A feketét rendkívül fényes és színes, kézzel szőtt ing egészítette ki, tele rózsaszín és kék virágokkal. A szigeten nem volt áram. Ezért lámpásokat használtunk a vacsorához: egyszerű rizs, burgonya és helyi zöldségek.

Táncünnep

később a házigazda hölgy azt mondta nekünk, hogy volt egy helyi táncünnep, amelyen részt kell vennünk. Felöltöztetett minket, engem és két másik utazót, hagyományos ruhákba. Míg a férfiak ruhája egyszerű volt: sima fekete nadrág, fehér ing, színes poncsóval. Ugyanazt a ruhát viseltem, mint az övé: hosszú szoknyát, különös módon megkötött gyönyörű széles övvel, színes blúzt, a fejemről lógó kendőt.

aztán követtük, ahogy egy lámpával átment a szigeten, és belépett egy nagy terembe, ahol egy helyi csoport zenét játszott és sziget dalokat énekelt. Pár órát táncoltunk. Csak akkor álltam meg, amikor a szoknyám magától kioldódott, a házigazdánk pedig visszakötötte nekem, hogy egész idő alatt kuncogjon. Visszavezetett minket, és a csillagok alatt aludtunk.

azt mondták, hogy hamarosan napelemeket telepítenek otthonaikba.

séta a szigeteken

egy nap séta elengedhetetlen ezen a szigeten. Csak tűnj el a lakhelyről, és kövess minden sáros nyomot. Látni fogja, hogy a teraszos gazdálkodást a sziget minden dombján végzik. Az emberek burgonyát, búzát, quinoát, kukoricát és más zöldségeket termesztenek. Kövér birka pont a hegyek.

az üdülés szép volt, és örültünk, hogy a pénzt fizettek közvetlenül a homestay. De a túra még mindig kissé turisztikai volt számomra. Tehát miután visszatértünk a túráról, barátommal átkutattuk Titicaca térképét, találtunk egy másik távoli szigetet. Egy apró háromszög alakú pont a nagy tavon, és megkérdezte kedvenc idegenvezetőnket, hogy oda mehetnénk-e. Azt mondta, hogy az unokatestvére azon a szigeten élt.

másnap egy apró csónakban ültünk, és Puno partjaitól egy távoli szigetre vitt minket egy lány, aki a szigeten élt. Két napig laktunk a házában. Szabadon sétált a vidéken. Csatlakoztak a család egy utazás egy másik szigetre, ahol otthagyták a tehén legelni, és evett a helyi házi quinoa és a burgonya.

42 sziget a Titicaca-tónál

42 sziget van a tóban Peru és Bolívia között. Tehát a szigetek felfedezésének felelősségteljes módja az lehet, ha a helyi idegenvezetőtől vagy a homestay emberektől egy olyan szigetet kér a tónál, ahol egy család elég nagylelkű lenne az utazó fogadására. Így Titicaca helyi életét közelről természetes módon lehetett megtapasztalni.

a tó is látogatható könnyen a város Copacabana A Bolíviai oldalon. Copacabana legkeresettebb útja a tóhoz az Isla del Sol-a nap szigete. Ismert, hogy a nap és a Hold szülőhelye az Andok mitológiája szerint. A szigetek déli és északi része a turizmus és az akadálymentesítés kérdéseivel küzd. Tehát lehet, hogy nem lehet oda menni. De normális helyzetben a hajók minden nap 8-kor és 1-kor indulnak Copacabanából Isla del Sol-ba.

tovább – Konark Sun Temple Odisha

Copacabana, A testvérváros Puno, önmagában is egy jó hely élni, és látni az élet a tó körül. Ó, a tó naplementét nem szabad kihagyni.

ez a tó Dél-Amerika egyik legkülönlegesebb helye. Nem csak az egyedülálló földrajz, az ősi kultúra vagy a gazdag mitológia miatt különleges, mert a félelmetes magasságok és a mindenütt jelenlévő mély víz közepette az emberek még mindig otthonává tették a tavat. Szigeteket készít füvön, szövik, burgonyát termesztenek 4000 méter magasságban, és táncolnak a csillagok alatt.

ne látogasson el a tó, ha kap egy esélyt.

mi a legkülönlegesebb helyed a világon? Mondja el.

szerző életrajza:

Priyanka Gupta egy indiai vándor író, aki otthagyta befektetési banki karrierjét, hogy bejárja a világot és írjon. A kulturálisan magával ragadó, szokatlan utazásra összpontosít. Miközben élvezi a helyi finomságokat, és soha nem hagyja ki a lehetőséget, hogy a vadon élő állatok. Priyanka mindig a fenntartható és helyi közösség által vezérelt élményeket keresi.

Priyanka teljes munkaidőben olvas, ír és blogol. Szabadidejében, futásnak indul, segítve más utazókat megtanulni a gyönyörű Dél-Amerikában való túléléshez szükséges alapvető spanyol kifejezéseket, vagy szakács a burmai Mohinga.

Priyanka legjobb ötleteit és utazási történeteit a My Canvas személyes növekedési és utazási blogján olvashatja.