Uzair Balochnak – a Lyari bandaháború állítólagos királyának-tulajdonított vallomási dokumentum nemrégiben landolt egy terrorizmusellenes bíróságon (ATC), amelyben határozott állításokat tett elsősorban a Pakisztáni Néppárt (PPP) vezetésével és a rendőrséggel szemben, amelyek állítólagos bűnözői vállalkozásának fő kedvezményezettjeiként vonják be őket, amely havonta több millió rúpiát zsarolt meg Karacsiból.
a nyilatkozatot a Büntetőeljárási Törvénykönyv (CrPC) 164.szakasza alapján rögzítették a városi bíróságok bírósági bírójának bíróságán 2016 áprilisában – három hónappal azután, hogy a Rangerek bejelentették Uzair letartóztatását a város szélén tartott razziában, ellentétben azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint két évvel ezelőtt az Egyesült Arab Emírségekben az Interpol letartóztatta.
a dokumentumban Baloch azt állította, hogy csak a halászok Szövetkezetétől (FCS) – egy félig kormányzati szervezettől, amely felügyeli a város Halkikötőjének működését, amely Pakisztán legnagyobb tengeri piacának számít-havi 2 millió RS – t keresett zsarolással, míg a PPP női szárnyának elnöke és Asif Ali Zardari volt elnök nővére, Faryal Talpur, havonta több tízmillió crores-t kapott.
az állítólagos gengszter hozzátette, hogy barátságos kapcsolatokat tartott fenn a rendőrökkel is, köztük Karacsi volt vezető rendőrével, Waseem Ahmeddel, aki később a Szövetségi Nyomozó ügynökség főigazgatójaként szolgált, Farooq Awan különleges Nyomozóegység volt vezetőjével, aki nemrég a PPP jelöltjének, Qadir Khan Mandokhailnek a kampánymenedzsere volt az NA-249 by-poll-ban, és testvérével, Shahdat Awan-nal, egy vezető ügyvéddel, aki Szindh főügyészeként szolgált.
a vallomásból az is kiderül, hogy a PPP-ben Zulfiqar Mirza volt Szindhi belügyminiszterrel, Qadir Patel MNA-val és Yousuf Baloch volt szenátorral fennálló kapcsolatai miatt Lyari összes rendőrét gyakorlatilag ő nevezte ki, valamint az FCS igazgatóit, mert azt akarta, hogy a hatóságok elforduljanak a zsaroláson, kábítószer-értékesítésen és szerencsejátékon alapuló bűnszervezetétől. Hozzátette, hogy a PPP vezetése arra használta, hogy behatoljon a földekbe és a vállalkozásokba, valamint pénzt zsaroljon a kereskedőktől és más emberektől, cserébe azért, hogy megmentse őt a törvény karmaiból.
később bevallotta, hogy embereket ölt meg, beleértve a bűnüldöző szervek személyzetét, választott képviselőit, üzletembereket és rivális bandatagokat.
bár ez robbanásszerű kijelentés, hitelessége vagy pontosabban a bíróságon való fenntarthatósága egyensúlyban van, mivel ő már visszahúzódott tőle, mondván, hogy soha nem tett ilyen vallomást, és ez a történet egy csomó hazugság volt.
ennek az állításnak az ellensúlyozására az ATC-XVI már felhívta a bírósági bírót, aki ezt a nyilatkozatot rögzítette a bíróságon, hogy bizonyságot tegyen.
a hír a védőügyvédekkel és az ügyészséggel, valamint független szakértőkkel beszélt, hogy megismerjék véleményüket arról, hogy a törvény hogyan kezeli ezt a helyzetet. Többségük nem volt annyira bizakodó a vallomás állításával kapcsolatban. Azt mondták, hogy amikor valakit elítéltek, a bíróságok bizonyítékoktól függtek, legyen az közvetlen, szemészeti vagy közvetett bizonyíték.
Abid Zaman ügyvéd, aki az Uzair ügyvédje, úgy vélte, hogy az úgynevezett gyónási nyilatkozat semmissé válik, mivel az alperes a CrPC 342.szakasza (a vádlott megvizsgálásának hatásköre) szerinti nyilatkozatában tagadja annak elkészítését. “Az ilyen kijelentéseket általában kényszer alatt teszik, ezért nincs hitelességük, kivéve a címsorokat” – állította Zaman.
Sajid Mehboob különleges ügyész, aki a Rangers jogi csapatának tagja, azzal érvelt, hogy a vallomás mindig önkéntes volt, és egy igazságügyi tisztviselő felügyelete alatt történt, aki ebben az esetben tanúskodik a bíróságon annak hitelességéről. Mehboob hozzátette, hogy vannak olyan precedensek, amelyekben a vádlottakat vallási nyilatkozataik alapján ítélték el.
Mohammad Khan Buriro ügyvéd és volt ATC bíró azonban azon a véleményen volt, hogy a bíróság csak akkor fogadja el a vallomást, ha az ügyészség közvetett bizonyítékokkal támasztja alá ügyüket. “Ellenkező esetben a kukába kerül” – mondta, hozzátéve, hogy még a bíró, aki ezt a vallomást elnökölte, ugyanúgy megjelenik a bíróságon, mint ügyészi tanú.
Ishaq Tanoli vezető újságíró, aki karrierként foglalkozott az igazságszolgáltatással, azt mondta, hogy a vallomások többségében a vádlottak eltértek állítólagos nyilatkozataiktól, és ezt követően az ügyészségnek csak bizonyítékai voltak az ügyük bizonyítására.
“még ha az elsőfokú bíróság elfogadja is, a fellebbviteli fórumok nem sokat támaszkodnak a vallomásokra. Emlékezzünk Asif Zaheer esetére, akit egy tárgyaló bíróság életfogytiglani börtönre ítélt a francia mérnökök támadási ügyében. A Szindhi Legfelsőbb Bíróság később hatályon kívül helyezte az ítéletet, és eljárást rendelt el a bíró ellen, aki rögzítette a vallomását, mert sok hiba volt az eljárásban” – tette hozzá Tanoli.