Chislehurst Caves egy kiterjedt komplex földalatti alagutak bizonytalan eredetű, hogy nyúlik akár 35km külvárosában Dél-London Chislehurst, Bromley.
annak ellenére, hogy barlangnak nevezik őket, teljesen ember alkotta, és valószínűleg először bányaként építették, hogy kinyerjék a londoni Kréta rétegekben lévő kovakő lerakódásokat.
felmerült, hogy a barlangrendszer egy része akár 8000 évvel ezelőttről származik, de az első feljegyzett említés valójában az 1250AD körüli középkori dokumentumokban és az 1737ad utáni középkori egyházi feljegyzésekben található.
a barlangok aktív bányászatának utolsó ismert dátuma a 19.század közepe körül volt. Az 1862-63-as Lőszerfelmérés térképe “krétagödörként” írja le a helyet, és egy “gépházat” jelöl, valamint két megmaradt kemencét, amelyeket kovakő és mész kitermelésére használnak.
a 20.század elején William Nichols, a brit Régészeti szövetség akkori alelnöke azt javasolta, hogy a barlangokat először a rómaiak, szászok vagy kelták építették (vaskor). Ez, azonban, nem más, mint spekuláció, mivel nincs alátámasztó régészeti bizonyíték az elmélet hitelességének biztosítására.
a két világháború kitörésével a Chislehurst Caves katonai szolgálatba került, és a londoni Royal Arsenal túlcsorduló lőszerraktárává vált Woolwichban. A hűvös, nedves körülmények rendkívül alkalmassá tették robbanóanyagok tárolására, és korlátozták az előre nem látható balesetek károsodási sugarát.
a második világháborúra a barlangot az 1940-es és 1941-es német bombázókampány (Blitz) során London egyik legnagyobb légitámadási menedékhelyévé alakították át. Csúcspontján a barlang lényegében egy földalatti város volt, amelyet mintegy 15 000 civil lakott, háromszintű hálófülkékben vagy kis családi helyeken aludva, heti hat pennybe kerülve.
a zárt térben élő lakosság miatt a barlangot úgy módosították, hogy elektromos világítást, folyóvizet és szellőztető rendszert tartalmazzon. 1941-ben már volt mozi, borbély, három étkezde, rendőrőrs, helyi bolt, kápolna és egy kórház hét kórteremmel és egy elkülönítő egységgel.
az 1960-as évektől a barlangokat zenei helyszínként használták akusztikus rezonanciájához a hosszú alagutakon keresztül. A barlangokban fellép többek között David Bowie, Status Quo, Jimi Hendrix, Pink Floyd és még a Rolling Stones is.