a nyelvhez hasonlóan a művészet is kifejezési forma. Üzenete lehet szimbolikus vagy vallási, történelmi vagy politikai. De a művészet célja nem egyszerűen az, hogy üzenetet közvetítsen, hanem ami még fontosabb, hogy érzelmi reakciót váltson ki, valamilyen módon megmozgasson minket. A művészet lehet kellemes vagy megdöbbentő, informatív vagy zavaró, sértő vagy inspiráló.
barlangfestmények
a művészet egyedülállóan emberi termék, amelynek legkorábbi példái a barlangfestmények, mint például Nyugat-Európában és Indonéziában, több mint 40 000 évvel ezelőtt. Leggyakrabban az ábrázolt alanyok nagy vadállatok, például bölények, lovak és szarvasok. Kéz nyomok, ismert, mint ‘ujj flutings’, szintén gyakran találhatók. Az egyik elmélet azt sugallja, hogy a barlangfestményeket paleolit sámánok készítették, talán megpróbálják felidézni az állat szellemét a zsákmány bőségének növelése érdekében.
Checkout Sam ‘ s Unique Art
vallásos művészet
még az írott nyelv elterjedése előtt is a művészet volt a kulturális mítoszok és vallási hiedelmek kommunikációjának eszköze. Ilyenek például az egyiptomi sírokban talált piktogramok, vagy az ókori görög és Római mozaikfestmények. A Nyugati civilizációban a középkortól a reneszánszig a művészetet médiumként használták az egyház szentírásának átadására. Leonardo Da Vinci utolsó vacsorája vagy Michelangelo Sixtus-kápolna festményei jól ismert példák.
történelmi művészet
a történelem során a művészet másik célja a fontos történelmi események dokumentálása volt. A történeti művészet abban különbözik a tájképtől és a portréktól, hogy egy narratív történet egy pillanatát ábrázolja, szemben a statikus témával. Eredetileg a történelmi művészet kifejezést a klasszikus mitológia történelmi jeleneteinek leírására használták. A 18.századtól azonban általában gyakrabban alkalmazták világi alanyokra, például az amerikai polgárháború csatáinak dokumentálására szolgáló festményekre.
politikai művészet
a felvilágosodás kora után az egyház égiszén túl a művészetet is politikai kommentárként kezdték használni. Manapság minden nagyobb újságban megjelenik egy politikai karikatúra. De sok olyan művész is van, akinek munkája határozottan politikai funkciót tölt be. Ilyen például a kínai művész, Ai Weiwei, valamint Banksy, Jean-Michel Basquiat és mások.
a művészet mint érzelem
a 19.század olyan új művészeti mozgalmakban jelent meg, mint a romantika, az expresszionizmus és az impresszionizmus. Ezek az új stílusok a kor művészeinek arra irányuló erőfeszítéseit jelképezték, hogy teljesebb és kevésbé statikus valóságérzetet teremtsenek. A fény és a mozgás változó mintáinak ábrázolására törekedve a művészet egy érzelmileg feltöltött valóságérzetet kezdett tükrözni. Ennek a stílusnak a figurái közé tartozik Degas, Monet, Renoir és Manet.
absztrakt művészet
a valóság teljesebb ábrázolására irányuló törekvés a modern időkben az absztrakt művészet népszerűségéhez vezetett. Itt a téma teljesen szétszerelhető, megváltoztatható és újra összeállítható, hogy rengeteg érzelmi reakciót vetítsen ki. Most, a valóság a szemlélő szemében van, a látható valóság ábrázolásához szükséges készség alárendelt. Ehelyett a szín, a textúra és a geometria ügyes használata az, ami az érzésre utal. Az absztrakt művészet nemcsak ‘kibővíti’ az üzenetet, hanem elemeinek lepárlásával megnyitja a művészet dekoratív felhasználásának lehetőségeit, egy nagyobb tér kiegészítéseként.
ezek a változatos művészeti funkciók progresszív kulturális változásokon keresztül vezettek minket oda, ahol ma tartunk. Különösen izgatott vagyok az a tény, hogy a mai művészet annyira a technikáról szól, mint amennyire tárgya. Nézze meg a galériámat!
a valóság és az eszmék ábrázolása.
gyakran nevezik realizmus és idealizmus. Vagy ábrázolja a művész ideális valóságát. Más szavakkal, a művészet egy módja annak, hogy egy művész azt mondja: “így látom a világot”, majd néha azt mondja: “szerintem ennek így kell lennie.”
gondolkodást és diskurzust provokálni.
legyen szó a háború borzalmait dramatizáló festményről vagy a családon belüli erőszak sötét ábrázolásáról, a művészet sokkolhatja az érzékeket, hogy arra kényszerítse az embert, hogy mélyen gondolkodjon egy valódi társadalmi kérdésről. Ez vitákat válthat ki, sőt forradalmakat is okozhat. Például a Tienanmen tér.
