Image Source: Wikimedia Commons; Image only for representational purpose
4th November 1948 kritikus Dátum volt India alkotmányalkotási folyamatában: B. R. Ambedkar, a szerkesztőbizottság elnöke hivatalosan bemutatta az alkotmánytervezetet az alkotmányozó Közgyűlésben. Ez a ‘félelmetes’ (ahogy Ambedkar utalt rá) dokumentum, amely 315 cikket és 8 ütemtervet tartalmaz, a Közgyűlés munkájának csúcspontja volt, különösen a bizottságok, amelyek December 9-én kezdődtek 1946-ban. Ettől a ponttól kezdve a közgyűlés összes vitája – 114 a 165 ülésből – e tervezet köré összpontosult. Ezek a viták jelzik az indiai alkotmányozás legintenzívebb szakaszát.
a tervezet bevezetése közben Ámbédkar hosszú és átfogó beszédet tartott, amely híressé vált a független Indiában. Áttekintést adott a Közgyűlésnek India alkotmányos felépítéséről, annak fontos jellemzőiről és alapelveiről, amelyek különböző rendelkezéseket tartalmaztak. Ebben a beszédben használta először Ámbédkar az alkotmányos erkölcs kifejezést – amelyre az elmúlt években széles körben hivatkoztak tudósok, aktivisták, újságírók és a jogi közösség.
a tervezet bevezetését követő napokban a Közgyűlés tagjai kifejezték előzetes benyomásaikat a dokumentumról, és részt vettek Ámbédkar beszédében. Míg egyesek nagyjából elégedettek voltak, mások nem.
a tervezet és Ámbédkar beszédének egyik aspektusa jelentős vitákat és konfliktusokat váltott ki: a falvak szerepe India közigazgatási és politikai berendezkedésében. Néhány tag elégedetlen volt azzal, hogy a tervezet nem fektetett hangsúlyt a falusi panchayatokon – vagy általában a falvakon-alapuló rendelkezésekre vagy azok beépítésére. Beszédében Ámbédkar erre a kritikára egy heves támadás elindításával válaszolt:
‘..Mi a falu, ha nem a lokalizmus süllyedése, a tudatlanság, a szűklátókörűség és a kommunalizmus barlangja? Örülök, hogy az alkotmánytervezet elvetette a falut, és egységként elfogadta az egyént…’
az ezt követő napokban a közgyűlés tagjainak egy csoportja felváltva dorgálta Ámbédkárt. Shibban Lal Saxena a falvakban szerzett tapasztalataiból merített azzal érvelve, hogy Ámbédkar benyomásai tévesek. Továbbá a szovjet falusi köztársaságokra hivatkozott, amelyek szerinte a jó önkormányzat modelljei voltak. Mások, mint H. V. Kamath azt javasolta, hogy Ámbédkar falvakkal kapcsolatos elképzelései annak a tünete, hogy Ámbédkar nem volt része a szabadságmozgalomnak-egy olyan mozgalomnak, amely a falut harcának középpontjába helyezte.